Fél négyes kelés – lecsúsztam a napkeltéről és a salzkammerguti tavakról, más ült az ablak mellett. Müncheni reptéren rohanás – ha eltévedtem volna, lekésem a gépet. Mozgójárda, lépcső, terminálok közti kisvonat. Igazi német szervezés. És még a kaputól is mentünk a busszal egy jó adagot – azt hittem, Dublinig buszozunk, de nem.
Dublinig persze az ablak mellett ültem, de csak felhők voltak.
Dublinból Limerickbe a “direkt” buszút (átszállás nélkül) majdnem négy óra. Dublini városnézéssel indítunk:
Városokon, várakon, birkákon keresztül cél Limerick.
Buszjáratszám ír módra – lehet, hogy tőlünk tanulták?
Első délután-este: szemerkél, szakad, kiderül. Kellemes házigazda, szerencsére a hajnali kelésre hivatkozva vissza tudom utasítani a salsa-tanfolyamra történő invitálást.
Kommentek
Kommenteléshez kérlek, jelentkezz be: